Történelmi adatok

Tokorcs története

Tokorcs Falunk első okleveles említése 1237-ből származik (Tucurch). Nevének eredete homályba vész, valószínűleg egy sitkei családról kapta, amelynek itt voltak birtokai. A család neve Tucurch volt. Első ismert birtokosai a Sitkeyek voltak, de a későbbiekben már a Dömölkyek, Kisfaludyak, Esterházyak is voltak itt tulajdonosok. A 18. századtól egy része a Felsőbüki Nagy, és a Batthyány családé lett.

A Pityer-domb-dűlőben, a Tokorcs és Nagysimonyi között, az Inta-pusztára vezető út mellett terül el a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra időszakának újkőkori települése. A falutól nyugatra, a "Kis-Harasztban" rézkori emlékeket is gyűjtöttek.

A település neve – ma már nemzetközileg is – elsősorban a római korral foglalkozók körében jegyzett. Határából 1982-ben egy nagyméretű bronzedényben került elő az a 10 789 db bronz érmét, és mezőgazdasági eszközöket (őrlőkő alsó része, ekevas, csákányok, vaskolomp stb.) tartalmazó, i.sz. 378 körül elásott római kori kincslelet, amelyet a történészek szerint i.sz. 378 körül a népvándorlás kori népek egyre erősödő támadásai miatt rejthettek el.

1567-ben német zsoldosok Sitkey Mihály türjei prépost 11 jobbágyának 100 Ft kárt okoztak. Bethlen Gábor hadjárata idején a törökök elfogtak egy falubelit, akit kiváltottak, de a tokorcsiak folyamatosan ezután sem voltak hajlandók adózni. A feljegyzések szerint 1588-ban, 1598-ban és 1610-ben hódoltak a fehérvári és pápai törököknek. Szőlőhegyét 1601-ben említik először.

Az itt lakók a kezdetektől földműveléssel foglalkoztak, bár a 19. században már sokan a vasútnál keresték kenyerüket. Mára a lakosság munkaképes része Celldömölk és Sárvár üzemeiben és helyi vállalkozóknál dolgozik. Közlekedési adottságai jók: a Sárvár–Pápa közötti főút átszeli a községet. Celldömölk innen mindössze 4, Sárvár pedig 12 km. A legközelebbi vasúti megálló 1 km-re, Kemenesmihályfán található.

Tokorcson 1990 óta Nagysimonyival közös körjegyzőség működik.

Újmihályfa története

Újmihályfa, régi ház Tokorcshoz tartozik Újmihályfa, amely északi irányban, alig több, mint 1 km-re található a falu központjától. A feljegyzések 1409-ben említik először. Nevét a kuruc-labanc világban kapta, amikor az őslakosság ide menekült a harcok elől.

1857-ben már a két település lakosságát egyben számlálták, de hivatalos egyesülés csak 1890-ben történt meg. Újmihályfa népi neve Szatyorszeg, mert olyan kicsi volt, hogy egy szatyorba belefért volna. A hagyományok szerint valamikor a Cseren volt a falu, de a lakók ott vizet nem találtak, ezért leköltöztek. Első írásos nyoma 1767-ből származik. A 19. században inkább pusztaként tartották számon, mára egybeépült Tokorccsal. A szőlőtermesztés régi hagyományaira utal az is, hogy a környéken egy fekete szőlőfajtát máig Újmihályfainak neveznek.

Címerünkről, jelképeinkről

Tokorcs címere Községünk címerén vörös színű doborpajzsban élével lefelé, hegyével jobbra fordított arany ekevas, felette karóra futó arany fürtöket termő szőlővessző látszik. A pajzsot alul TOKORCS feliratú szalag övezi.

A képviselő testület a címeralkotáskor tisztelve a hagyományt, a XIX. század végéig használatban lévő pecsét szimbólumait vette fel címerébe. A termő szőlővessző a bortermeléssel is foglalkozó jobbágyközségek egyik jellegzetes címermotívumaként került a falu pecsétjébe.

A községi lobogó közepén az önkormányzat címere látható. A zászlólap vörössel és arannyal hasított téglalap. A lobogó alsó vége arannyal rojtozott.

Jelképeink történetéről

A gazdag történelmi múlt ellenére nincsen tudomásunk arról, hogy a falu már a középkorban címert, vagy pecsétet használt volna. Pecséteinek lenyomatát nem őrizték meg sem a Mária Terézia uralkodásának idejében kelt úrbéri iratok, sem a II. József kori közigazgatási akták.

A község első pecsétje a XIX. század elejéről ismert. A negatív vésetű kerek pecsét középmezejében egy ekevas és egy termű szőlőtő látszik. Körirata: TOKORCS KÖZSÉG PECSÉTJE. 1907-ben, amikor a Vas megyei községek névtörzskönyvezése megtörtént, a település elöljárói nem tartották fontosnak címer készítését, és csak egyszerű köriratos pecsétnyomót készítettek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a régi szimbólumok feledésbe merültek.

A rendszerváltás után a községi képviselő testület új címer készítéséről döntött.
Tervezte: Feiszt György, grafika: Kamper Lajos.
A címeravatásra 1999. július 17-én került sor.

Egyebek, további források

A Vasvármegye című könyv 1897-ben így ír: Vasvármegye területén egy rendezett tanácsú város (Szombathely) és egy szabad királyi, de nem törvényhatósági joggal felruházott város (Kőszeg), 8 nagyközség és 609 kisközség van, melyek közigazgatásilag 10 járásra és 92 körjegyzői kerületre vannak felosztva.

Ezek között egyik járás a Kis-czelli járás, 2 nagyközséggel (Jánosháza és Kis-czell) és 39 kisközséggel. Lakóinak száma 36 297, területe 101,5 kat. hold.

39 kisközség egyike Tokorcs-Ujmihályfa. Magyar község a Szombathelyről Győr irányában vezető vasút mentén, 85 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-czell. Földesura a Marisch-, Batthyány- és a Nedeczky-család volt.

A következőket Patyi Antal egykori tanító írta le 1970-ben a faluról:

Tokorcs a járás legkisebb községei közé tartozik, lélekszáma alig haladja meg a 400-at. Celldömölk tőszomszédságában, a Szombathely–Pápa műút mellett helyezkedik el. Vasútállomása Kemenesmihályfa, a községtől 1500m-re van. Jó a buszközlekedés is a falun keresztül. A TSZ megalakulásáig a község lakóinak foglalkozása zömmel földműves, néhány zsellér család és vasúti pályamunkás van még.

A birtok megoszlása zömmel 10 holdon aluli, és vannak nagybirtokok, Vidos-, Radó- és Gyömörei-félék. Máig is él az elnevezés "Vidos-tag", "Radó-hegy" például.

A II. világháború a falut is megrendítő helyzetbe hozta. A fiatalokat katonának elvitték, zűrzavarossá lett az élet, ahogy az egész országban is. A háború végén nehezen rendeződtek el a viszonyok a falun belül is.

A Földosztó Bizottság irányítása alatt – melynek elnöke Csótár Lajos volt – sokan kaptak juttatott földet, így új gazdák lettek a faluban.

Sok nehézséggel küzdve megindult az élet, családi házak épültek s rövidesen eltűntek a zsuppfedeles háztetők.

Az 1959/60-as tanévre készült el a régi evangélikus iskola mellett az újiskola 1 tanteremmel és könyvtárral. A régi tantermet az ifjúság használhatta, és itt voltak a mozielőadások is. Ebben a teremben 1951-től tanult összevontan a 4 alsós osztály. Falunkban a Kemenesmihányfai Körzeti Iskola tagiskolájaként működő intézmény az 1973/74-es tanévvel bezárta kapuját. Ettől kezdve a nagysimonyi iskolához körzetesítettek bennünket. Tanítók voltak:

1951–'55: Szabó Antal 1955–'58: Háromi Margit 1958–'59: Gaál Jánosné Fülöp Zsuzsanna 1959–'73: Patyi Antal

Községünkben, 1956-ban az alig megalakult termelőszövetkezet feloszlott. Másodszor 1959 őszén alakult meg, de nem zökkenőmentesen. Hol gyengén, hol jobban működött. Ebben az időszakban az ifjúság nagy része menekülésszerűen hagyta itt a falut, szinte csak hazajáró ifjúságról beszélhetünk.

1970-ben Tokorcson 32 televízió és 91 rádió üzemelt.



 
IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Tokorcs Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Tokorcs Község Önkormányzata
9561 Tokorcs, Szabadság u. 15.
Telefon: (06-95) 436-029
e-mail: tokorcs@cellkabel.hu
Verzió: 0.7 béta