Történelmi adatok

Tokorcs története

Falunk első okleveles említése 1237-ből származik (Tucurch). Nevének eredete homályba vész, valószínűleg egy sitkei családról kapta, amelynek itt voltak birtokai. A család neve Tucurch volt. Első ismert birtokosai a Sitkeyek voltak, de a későbbiekben már a Dömölkyek, Kisfaludyak, Esterházyak is voltak itt tulajdonosok. A 18. századtól egy része a Felsőbüki Nagy, és a Batthyány családé lett.

A Pityer-domb-dűlőben, a Tokorcs és Nagysimonyi között, az Inta-pusztára vezető út mellett terül el a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra időszakának újkőkori települése. A falutól nyugatra, a "Kis-Harasztban" rézkori emlékeket is gyűjtöttek.

A település neve – ma már nemzetközileg is – elsősorban a római korral foglalkozók körében jegyzett. Határából 1982-ben egy nagyméretű bronzedényben került elő az a 10 789 db bronz érmét, és mezőgazdasági eszközöket (őrlőkő alsó része, ekevas, csákányok, vaskolomp stb.) tartalmazó, i.sz. 378 körül elásott római kori kincslelet, amelyet a történészek szerint i.sz. 378 körül a népvándorlás kori népek egyre erősödő támadásai miatt rejthettek el.

1567-ben német zsoldosok Sitkey Mihály türjei prépost 11 jobbágyának 100 Ft kárt okoztak. Bethlen Gábor hadjárata idején a törökök elfogtak egy falubelit, akit kiváltottak, de a tokorcsiak folyamatosan ezután sem voltak hajlandók adózni. A feljegyzések szerint 1588-ban, 1598-ban és 1610-ben hódoltak a fehérvári és pápai törököknek. Szőlőhegyét 1601-ben említik először.

Az itt lakók a kezdetektől földműveléssel foglalkoztak, bár a 19. században már sokan a vasútnál keresték kenyerüket. Mára a lakosság munkaképes része Celldömölk és Sárvár üzemeiben és helyi vállalkozóknál dolgozik. Közlekedési adottságai jók: a Sárvár–Pápa közötti főút átszeli a községet. Celldömölk innen mindössze 4, Sárvár pedig 12 km. A legközelebbi vasúti megálló 1 km-re, Kemenesmihályfán található.

Tokorcson 1990 óta Nagysimonyival közös körjegyzőség működik.

Újmihályfa története

Tokorcshoz tartozik Újmihályfa, amely északi irányban, alig több, mint 1 km-re található a falu központjától. A feljegyzések 1409-ben említik először. Nevét a kuruc-labanc világban kapta, amikor az őslakosság ide menekült a harcok elől.

1857-ben már a két település lakosságát egyben számlálták, de hivatalos egyesülés csak 1890-ben történt meg. Újmihályfa népi neve Szatyorszeg, mert olyan kicsi volt, hogy egy szatyorba belefért volna. A hagyományok szerint valamikor a Cseren volt a falu, de a lakók ott vizet nem találtak, ezért leköltöztek. Első írásos nyoma 1767-ből származik. A 19. században inkább pusztaként tartották számon, mára egybeépült Tokorccsal. A szőlőtermesztés régi hagyományaira utal az is, hogy a környéken egy fekete szőlőfajtát máig Újmihályfainak neveznek.

Címerünkről, jelképeinkről

Községünk címerén vörös színű doborpajzsban élével lefelé, hegyével jobbra fordított arany ekevas, felette karóra futó arany fürtöket termő szőlővessző látszik. A pajzsot alul TOKORCS feliratú szalag övezi.

A képviselő testület a címeralkotáskor tisztelve a hagyományt, a XIX. század végéig használatban lévő pecsét szimbólumait vette fel címerébe. A termő szőlővessző a bortermeléssel is foglalkozó jobbágyközségek egyik jellegzetes címermotívumaként került a falu pecsétjébe.

A községi lobogó közepén az önkormányzat címere látható. A zászlólap vörössel és arannyal hasított téglalap. A lobogó alsó vége arannyal rojtozott.

Jelképeink történetéről

A gazdag történelmi múlt ellenére nincsen tudomásunk arról, hogy a falu már a középkorban címert, vagy pecsétet használt volna. Pecséteinek lenyomatát nem őrizték meg sem a Mária Terézia uralkodásának idejében kelt úrbéri iratok, sem a II. József kori közigazgatási akták.

A község első pecsétje a XIX. század elejéről ismert. A negatív vésetű kerek pecsét középmezejében egy ekevas és egy termű szőlőtő látszik. Körirata: TOKORCS KÖZSÉG PECSÉTJE. 1907-ben, amikor a Vas megyei községek névtörzskönyvezése megtörtént, a település elöljárói nem tartották fontosnak címer készítését, és csak egyszerű köriratos pecsétnyomót készítettek. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a régi szimbólumok feledésbe merültek.

A rendszerváltás után a községi képviselő testület új címer készítéséről döntött.
Tervezte: Feiszt György, grafika: Kamper Lajos.
A címeravatásra 1999. július 17-én került sor.

Egyebek, további források

A Vasvármegye című könyv 1897-ben így ír: Vasvármegye területén egy rendezett tanácsú város (Szombathely) és egy szabad királyi, de nem törvényhatósági joggal felruházott város (Kőszeg), 8 nagyközség és 609 kisközség van, melyek közigazgatásilag 10 járásra és 92 körjegyzői kerületre vannak felosztva.

Ezek között egyik járás a Kis-czelli járás, 2 nagyközséggel (Jánosháza és Kis-czell) és 39 kisközséggel. Lakóinak száma 36 297, területe 101,5 kat. hold.

39 kisközség egyike Tokorcs-Ujmihályfa. Magyar község a Szombathelyről Győr irányában vezető vasút mentén, 85 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-czell. Földesura a Marisch-, Batthyány- és a Nedeczky-család volt.

A következőket Patyi Antal egykori tanító írta le 1970-ben a faluról:

Tokorcs a járás legkisebb községei közé tartozik, lélekszáma alig haladja meg a 400-at. Celldömölk tőszomszédságában, a Szombathely–Pápa műút mellett helyezkedik el. Vasútállomása Kemenesmihályfa, a községtől 1500m-re van. Jó a buszközlekedés is a falun keresztül. A TSZ megalakulásáig a község lakóinak foglalkozása zömmel földműves, néhány zsellér család és vasúti pályamunkás van még.

A birtok megoszlása zömmel 10 holdon aluli, és vannak nagybirtokok, Vidos-, Radó- és Gyömörei-félék. Máig is él az elnevezés "Vidos-tag", "Radó-hegy" például.

A II. világháború a falut is megrendítő helyzetbe hozta. A fiatalokat katonának elvitték, zűrzavarossá lett az élet, ahogy az egész országban is. A háború végén nehezen rendeződtek el a viszonyok a falun belül is.

A Földosztó Bizottság irányítása alatt – melynek elnöke Csótár Lajos volt – sokan kaptak juttatott földet, így új gazdák lettek a faluban.

Sok nehézséggel küzdve megindult az élet, családi házak épültek s rövidesen eltűntek a zsuppfedeles háztetők.

Az 1959/60-as tanévre készült el a régi evangélikus iskola mellett az újiskola 1 tanteremmel és könyvtárral. A régi tantermet az ifjúság használhatta, és itt voltak a mozielőadások is. Ebben a teremben 1951-től tanult összevontan a 4 alsós osztály. Falunkban a Kemenesmihányfai Körzeti Iskola tagiskolájaként működő intézmény az 1973/74-es tanévvel bezárta kapuját. Ettől kezdve a nagysimonyi iskolához körzetesítettek bennünket. Tanítók voltak:

1951–'55: Szabó Antal 1955–'58: Háromi Margit 1958–'59: Gaál Jánosné Fülöp Zsuzsanna 1959–'73: Patyi Antal

Községünkben, 1956-ban az alig megalakult termelőszövetkezet feloszlott. Másodszor 1959 őszén alakult meg, de nem zökkenőmentesen. Hol gyengén, hol jobban működött. Ebben az időszakban az ifjúság nagy része menekülésszerűen hagyta itt a falut, szinte csak hazajáró ifjúságról beszélhetünk.

1970-ben Tokorcson 32 televízió és 91 rádió üzemelt.

 

IMPRESSZUM, SZERZŐI JOGOK:
Tokorcs Község Önkormányzatának hivatalos honlapja

ÜZEMELTETŐ
Tokorcs Község Önkormányzata
9561 Tokorcs, Szabadság u. 15.
Telefon: (06-95) 436-029
e-mail: tokorcs@cellkabel.hu

Impresszum

Szerkesztő: webmester@tokorcs.hu